Flor: Tudják, hogy a gyermekek szárny nélküli angyalok,
Akiket az ég küldött nekünk, hogy jobbak legyünk.
Ők azok, akik megmutatják, hogy hol van az utunk,
Hogy hol van a szépsége a célunknak.
Amikor nevet egy gyerek, a nap előbújik,
És minden kivilágosodik, a világ kivirágzik,
Lángra lobban az élet.
Megtaláljuk az utat, és észrevesszük, hogy
Folyatódik az életünk.
 
Refr. A gyermekek nem halnak meg soha,
Csak felmennek az égbe,
Megmaradnak a lelkünkben.
És szárnyakat növesztenek,
És nagyon közel repülnek hozzánk.
A gyermekek ne halnak meg soha
Egy időre elmennek, hogy egyesüljenek a csillagokkal,
És újjászületnek egy másik csöppségben.
 
Flor: A világ gyermekei manapság szenvednek
Éhségtől, hidegtől, félelemtől,
Az otthon hiányától.
És sír a föld, és sír az ég is,
Minden alkalommal, mikor egy gyermek
Örökre csendben marad...
 
Refr: ........
 
Flor: Kicsi fiúcska, kicsinyke fiúcska
Ne menj el soha, maradj itt velem,
Hiszen szükségem van Rád.